Recsk 4

Csákánykő – a kőbánya

„A Csákánykő sátor alakú hegy volt. Északi leejtője, melyen dolgoztunk, és ahol források fakadtak, 75 fokos szögben esett a tábor felé. A másik oldalon, barátságos lejtésű hegyhát kezdődött. Papp Simon terve szerint a bánya három szintjét a meredek lejtőbe kell vágni, majdnem a hegy közepéig. A legalsó szint külső szélén kívánta elhelyezni a kötélpálya fejállomását s a gépházat; a legalsó szint és a hegy lába között pedig kettős szerpentin kanyarulatú műutat tervezett.”
(Faludy György visszaemlékezése)

A bánásmód kegyetlen volt, főleg akkor, amikor megkezdődött a rendszeres kőbányai munka. Öt órakor volt az ébresztő, kevés táplálékkal, kezdetleges eszközökkel napi 10–12 órában nehéz fizikai munkát végeztettek az internáltakkal télen-nyáron.

Az 1952-ben elkészült, az internáltak által megépített kötélpálya – dr. Kőrösmezey László felvétele A kőbánya munkaterülete fentről – Gyarmathy Lívia gyűjtéséből
Az 1952-ben elkészült, az internáltak által megépített kötélpálya – dr. Kőrösmezey László felvétele A kőbánya munkaterülete fentről – Gyarmathy Lívia gyűjtéséből
A kőbánya – dr. Kőrösmezey László felvétele
A kőbánya – dr. Kőrösmezey László felvétele

A recski „társadalom”

„Emberek lehettünk akkor is, mikor az emberek nem akartak emberek lenni.”
„Állítólagos bűntetteinket illetőleg a tábor több mint ezer lakója különböző csoportokba oszlott. A nagyobb csoportokhoz tartoztak a szociáldemokraták – többnyire régi szakszervezeti emberek, sztrájkvezérek, akik nem tudták megszokni, hogy a munkásság helyett az állam érdekeit kell szolgálniok; régi vezérkari tisztek –akik 1944-ben átálltak az oroszokhoz, és azt képzelték, hogy önálló magyar hadsereget szervezhetnek; különböző pártokhoz tartozó funkcionáriusok, (…) kulákok, akiket el akartak tüntetni, hogy elvehessék földjüket, és szegényparasztok, akiket kulákokká neveztek ki, hogy eltüntessék őket; úgynevezett rossz munkások, akiket azért vittek el, hogy munkatársaikat megijesszék, és a nagyobb gyárak legjobb dolgozói, akiket azért vittek el, hogy a munkások még jobban megijedjenek.”
(Faludy György visszaemlékezése)

„Megtanultuk Recsken, hogy az emberi érték annyira az egyéniségtől függ, hogy teljesen mindegy, hogy milyen körülmények közül jönnek az emberek, milyen az iskolai végzettségük, milyen fajtából kerültek oda. Az egyéni érték számít. Óriási segítség volt, hogy voltak emberek, akik összetartottak, akik egymást megtanulták tisztelni, mert Recsken a vesékbe láttunk. Ott nem volt mese, ott kijött az emberekből, hogy mit érnek.” (Görgey Guidó visszaemlékezése)

Györgyey F. Aladár – Gyarmathy Lívia felvétele Jónás Pál, a magyar diákok szabadságfrontjának volt tagja – Gyarmathy Lívia felvétele
Györgyey F. Aladár – Gyarmathy Lívia felvétele Jónás Pál, a magyar diákok szabadságfrontjának volt tagja – Gyarmathy Lívia felvétele
Árkos Pál – ÁBTL 2.1. XIII/9. Binder Géza – Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
Árkos Pál – ÁBTL 2.1. XIII/9. Binder Géza – Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
Faludy György – Gyarmathy Lívia gyűjtése
Faludy György – Gyarmathy Lívia gyűjtése
magyar