Recsk 2

A recski „őrzők”

A tábori őrség külső és belső őrségből állt. A külső őrség a tábor külső szögesdrótkerítése mentén teljesített szolgálatot, és tiltott volt bármi érintkezése a belső őrséggel, illetve az internáltakkal. A belső őrség tagjait általában büntetésből helyezték a recski kényszermunkatáborba. Az internáltak, mivel nem tudták őreik nevét, beceneveket adtak nekik. Így lett a tábor párttitkára, Varga János „Vágottnyakú”, vagy a tábor operatív tisztje, Nagy László „Makaróni”.

Pászthy Jánosnak, aki reklámgrafikus volt, az ávéhás „Makaróni” egy kábeldarabbal hólyagosra verte szét a kezét, azzal a felkiáltással: hogy „te büdös fasiszta, hazaáruló, ingyenélő, nem fogsz többé rajzolni”. A fogda első, körülbelül kétméteres helyisége a latrina volt, benne egy végig nyitott pöcegödör, fölötte a rúd. A raboknak a rúdon billegve kellett végezniük a dolgukat. Ennek az ülőrúdnak a tetejére akasztották fel hátracsavart kezénél fogva Pászthyt, és ott lógatták órákig. A többieknek a lógó ember mellett kellett elvégezniük a dolgukat.

Nagy László („Makaróni”), államvédelmi hadnagy, a recski tábor operatív csoportvezetője Varga János („Vágottnyakú”), a recski tábor ávéhás párttitkára – Gyarmathy Lívia gyűjtése
Nagy László („Makaróni”), államvédelmi hadnagy, a recski tábor operatív csoportvezetője Varga János („Vágottnyakú”), a recski tábor ávéhás párttitkára – Gyarmathy Lívia gyűjtése
A recski ávéhás őrség – Gyarmathy Lívia gyűjtése A törzsépület, az ÁVH központi épülete a recski táborban – Bank Barbara gyűjtése
A recski ávéhás őrség – Gyarmathy Lívia gyűjtése A törzsépület, az ÁVH központi épülete a recski táborban – Bank Barbara gyűjtése

Megaláztatások és büntetőbarakk

1950 decemberére kialakították a recski kényszermunkatábor belső fegyelmezési-büntetési mechanizmusát is. Létrehoztak egy, a táboron belül is elkülönített – és szögesdróttal külön körbekerített – büntetőbarakkot. Egy esti létszámellenőrzésnél megjelent kíséretével a táborparancsnok, és felolvasott 120 nevet. Elmondása szerint ezek az emberek szabotálják a munkát, mérgezik a tábor szellemét, ezért az 5. számú barakkban elkülönítik őket. A még csak félig kész tákolmány ablakait bemeszeltették és bedrótoztatták. A büntetőbarakk egyik leghíresebb internált parancsnoka Kéri Kálmán vezérkari ezredes volt.

A vizesverem-fogdát kezdetben használták büntetésre. A körülbelül 2 méter mély gödörbe éjszaka feljött a talajvíz, így a bent büntetését töltő internált egész éjjel ebben állt. Másnap reggel, amikor kimászott a vizesveremből, csatlakoznia kellett a többi táráshoz a munkahelyen. Annyi különbséggel, hogy sem vacsorát, sem reggelit nem kapott. Amikor megépült a fogda épület, ez a vizesverem megszűnt.

Az 5. számú barakk, az úgynevezett büntetőbarakk rekonstrukciója az 1990-es évek elején – Bank Barbara felvétele A vizesverem-fogda – rekonstrukció, Bank Barbara felvétele
Az 5. számú barakk, az úgynevezett büntetőbarakk rekonstrukciója az 1990-es évek elején – Bank Barbara felvétele A vizesverem-fogda – rekonstrukció, Bank Barbara felvétele
Kéri Kálmán (1901 – 1994) vezérezredes, politikus – Gyarmathy Lívia felvétele
Kéri Kálmán (1901 – 1994) vezérezredes, politikus. 1945-ben a Honvédelmi Minisztérium katonai főnöke lett a Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormányban, ugyanebben az évben szabotázs vádjával letartóztatták. A bíróság később felmentette a vádak alól, de rendelkezési állományba helyezték. 1949-ben ismét letartóztatták, majd a kistarcsai internálótáborba, később a recski munkatáborba került. Amikor 1953-ban a tábort felszámolták, visszamenőleg 4 év 9 hónapos börtönbüntetésre ítélték – Gyarmathy Lívia felvétele
magyar