1. 1
2. 2
3. 3
4. 4
5. 5
6. 6
7. 7

Ügynökök, vamzerek

Minden internálótáborban és a hortobágyi zárt táborokban is működött besúgói rendszer. A recski kényszermunkatáborban az 1951. májusi szökés után a belső elhárítás aktivitását, amely addig is erős volt, elsősorban az információs hálózat bővítésével tovább növelték.

„Nagyon sok besúgó volt a táborban, akik ezért különböző »előnyöket élveztek«. Vagyis több kosztot kaptak, vagy könnyebb munkára osztották be őket, és ezért képesek voltak mindenre.”
(Böszörményi Géza)

Minden egyes objektumban és a hálórészekben is voltak besúgók. Ezenkívül kiválasztottak az internáltak közül parancsnokokat, akiknek „hivatalból” kellett beszámolniuk.

Az internáltak között akadtak nagyon gonosz brigádvezetők, közülük is kirítt Pellach Kornél és Jeges Sándor. Ők néha rosszabbak voltak mint az államvédelmi őrök. Hogy bizonyítsák megbízhatóságukat, az őröknél is kegyetlenebbül bántak rabtársaikkal.

Jeges Sándor – Gyarmathy Lívia gyűjtése	A fogda helye – Bank Barbara felvétele, 2010
A belső őrség, csoportkép – Gyarmathy Lívia gyűjtése

A táborok feloszlatása

Nagy Imre miniszterelnök 1953. július 4-i parlamenti programbeszédében, az új szakasz politikájának jegyében meghirdette az addigi kirívó törvénytelenségek megszüntetését is, vagyis az internálás, a rendőrbíráskodás, a kitelepítések és a kuláklisták végét.

1953. július 26-án a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa amnesztiarendeletet adott ki, a Minisztertanács pedig határozatot hozott az internálások és a kitelepítések megszüntetéséről, a táborok feloszlatásáról.

1953 júliusáig körülbelül 5030 ügyet vizsgáltak felül. Elrendelték, hogy a veszélyesnek tartott személyeket vissza kell tartani az internálótáborok feloszlatásának végső fázisáig. Ezután Kistarcsán bíróság elé állították őket, és akit közülük elítéltek, az valamelyik börtönben folytatta kiszabott büntetésének letöltését.

Kezdetben a legkevesebb internált Recskről és Kazincbarcikáról, míg a legtöbb Tiszalökről és Kistarcsáról szabadult. A Kistarcsán megüresedett helyeket a recski, kazincbarcikai és más internálótáborokból átszállított internáltakkal népesítsék be, akikre az új helyen kihallgatás és bírósági tárgyalás várt. Tiszalökre a többi táborból összegyűjtött külföldi állampolgárságú internáltak kerültek, akiknek ügyét a továbbiakban a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal (KEOKH) intézte.

Nagy Imre miniszterelnök a parlamentben, 1953 – Gyarmathy Lívia gyűjtése	Garasin Rudolf (1895-1969) 1952-től a Belügyminisztérium Büntetés-végrehajtási Főosztályát vezette. 1953. július 22-től büntetés-végrehajtási ezredesként a Börtönügyi Osztály vezetője lett. A táborok felszámolásának egyik ellenőrzője volt – Gyarmathy Lívia gyűjtése

1. 1
2. 2
3. 3
4. 4
5. 5
6. 6
7. 7